Kitűzés – Budai Kertcentrum
A tervezést követi a kitűzés, mely során a papíron megtervezett terek pontos kijelölése következik kertünkben.
Előző cikkünkben az első lépésről írtunk, mely a tervezés.
A kerttervezés az elképzelések összeírásából, családtagokkal való megbeszélésből (fényképek, képek alapján), a hangulat és a stílus egyeztetéséről, funkcionális igények összegyűjtéséről, majd ezek felrajzolásáról szól kertünk alaprajzára.
Ezek mind elméleti dolgok, otthoni, csendes téli estékre valók, íróasztali munka.
Kezdődik a kitűzés …
Elképzelésünk akkor kezd valóra válni, ha kimegyünk a kis vázlatunkkal (kerttervünkkel) a kertbe és megpróbáljuk ott a helyszínen elképzelni azt. Ennek nagyon fontos lépése a kitűzés. Ennek a munkaműveletnek a segítségével tudjuk a térben is elképzelni leendő kertünk egyes részeit.
Először is fontos, hogy a kialakítandó kertrészek területén ne legyen semmilyen akadályozó, oda nem illő dolog, mely zavarja a munkánkat.
El kell takarítani az összes építőanyag maradékot, betonkeverőt, kimaradó, felesleges földkupacokat, amelyek 1,5 m-nél magasabbak. Ezek korlátozzák térérzetünket, zavarják munkánkat.
A kitűzéshez látványos, szemléletes segédeszközökre van szükségünk. Segítségünkre lehet egy jó hosszú slag, 1-2 m-es betonvasdarabok, melyek leverése után a végükre húzott üres tejfelespoharakkal még jobban kiemelhetjük a körvonalazandó teret.
Minden tartalmi részét érdemes kitűznünk kertünk vázlattervének: a kerti szerszámtárolónk sarkait, a terasz körvonalát, vagy a későbbre tervezett kerti szaletli helyét, a cövekek közé a talaj felszínén spárgát is kifeszítve. Ezután a kijelölt térben helyezzünk el egy megfelelő méretű asztalt székekkel, hogy megbizonyosodjunk elég-e a tér a kényelmes használathoz. Ugyanígy járjunk el a tűzrakóhely burkolat kitűzésekor, a játszótér leendő helyénél, a pingpongasztalnak szánt térség elképzelésénél, stb. Tűzzük ki a tervezett tó vagy medence helyét akkor is, ha még évekig nem kezdünk majd hozzá a kialakításukhoz. Mindent egyben kell látnunk, egymás viszonyát érzékelnünk, hogy még a kitűzés során eltolhassuk a helyüket, szűkítsük, vagy bővítsük terüket.
Ha gyomos a területünk kitűzéskor, mindenképp magasabb karókkal, vasakkal, mogyoró, fűzfa, vagy bambusz vesszőkkel tudjuk körvonalazni a kert különböző funkcionális tereit. Ha viszont szépen összetakarított, gyommentes, csupasz földterületen dolgozunk, használhatunk homokot, rostált sódert, gyöngykavicsot, aprószemű murvát, esetleg hamut a kitűzéshez. Ásványvizes, vagy üdítős pillepalackok talpát levágva megtöltehetjük azokat az imént felsoroltak valamelyikével, és csavaros szájukkal lefelé rajzolhatunk velük kitűző karóink között.
Kerti utak kitűzése is fontos ….
Ki kell jelölnünk az egyes kertrészeket összekötő kerti utakat is. Ezek vonalvezetését látva eldönthetjük, hogy tényleg praktikus-e a terv szerinti elképzelésünk. Jelöléseinken könnyen változtathatunk, a kiszórt anyagokat egyszerűen lábbal, vagy seprűvel eltüntethetjük, és jöhet a javított, szebb ívű, ritmusosan kanyargó ösvényünk kijelölése.
A funkcionális terek és az ezeket összekötő kerti utak, tipegők után jöhet a nagyobb növények, fák és nagyranövő örörkzöldek (3-5 m fölé) kitűzése. Ezeket sokszor a tervünkben túl közel tennénk az utakhoz, tűzrakóhelykhez, teraszhoz, vagy például a veteményeshez. Kb. 10-15 éves növények koronaméretét érdemes elképzelnünk, mielőtt helyüket egy-egy karóval, bambusszal kiszúrnánk.
A nagyobb növények ….
Mindannyian tudjuk, mekkora egy ezüstfenyő, egy gyümölcsfa, vagy egy fügebokor helyigénye. A különlegesebb, ritkább növények méretét érdemes vásárlásukkor a kertészetben felírni, és jegyzetünket ilyenkor elővenni. Fontos szempont, hogy egy-egy növény napos, vagy árnyákos helyet helyet igényel-e. Emiatt hasznos, ha napos időben végezzük a kitűzést, és azután napokon keresztül különböző napszakokban még megfigyeljük egy-egy kitűzött növényünk benapozottságát. Sajnos mélyárnyékban (épület, vagy óriás fa árnyékában) nagyon kevés fa és fenyő érzi jól magát. Általában minimum 1-3 órás napsütés kell ahhoz, hogy növekedjenek. A virágos fák ilyen helyen nagyon keveset virágoznak, örökzöldek közül (tű- és pikkelyleveles növények) szinte csak a tiszafa jöhet szóba.
Árnyékba inkább bokrokat és évelő virágokat tervezzünk fák és fenyők helyett. Szóba jöhet a hortenzia, rhododendron, azalea, babérmeggy, japán babérsom, bangiták, mirtuszloncok, talajtakaró kecskerágók nagy választéka. Ezeket nem kell kitűznünk.
A karókra rögzítsünk matricát, ragasztós papírcsíkokat, melyekre felírjuk az oda szánt fák, fenyők nevét. A lombhullatókat fehér masnival, az örökzöldeket színes masnival jelölhetjük, pl. ajándékszalagokkal. Nagyobb fenyők, fák kitűzésekor figyeljünk ezek leendő árnyékára, és hogy mit takarnak majd el egy-egy nézőpontból (általában terasz, nappali, hintaágy) nézve. A szomszéd kertek szebb növényét inkább ne takarjuk, kapcsoljuk be saját kertünk terébe.
Más a helyzet (sokkal nehezebb), ha a telken lévő nagy szintkülönbségek miatt komoly tereprendezésre készülünk. Ilyenkor a leendő támfalak, lépcsők, nagyobb rézsük kitűzésével kell kezdenünk. Ez már komolyabb mérnöki munka, de ezek helyeinek kitűzése nagyon fontos a tereprendezési munkák előtt. A további (fent már leírt) kitűzések csak a tereprendezési munkák befejeztével kezdődnek meg.
Mit hagyjunk meg ….
Kitűzés során újból átgondolhatjuk, hogy a meglévő növényzetből mit érdemes meghagyni, és mit kivágni. Ezeket még a kitűzési munkákkal párhuzamosan érdemes megtenni, mert egészen új perspektívák, új terek nyílhatnak egy-egy megcsúnyult, kiöregedett, sérült növény helyén. Ezeket sokszor a kertterv még meglévő (építkezés előtt szép) növényként jelöli, és kivágásuk után a tervet érdemes átgondolni.
Segítünk a kerttervezésben! Kérje tanácsainkat vagy vegye igénybe kerttervezés szolgáltatásainkat.