Babérmeggy sövény (prunus laurocerasus)

A Prunus laurocerasus egy télen-nyáron takaró örökzöld cserje, amelyet a legtöbb kertben sövényként alkalmaznak.

A levelei fényesek, élénk zöldek, bőrszerűek, hasonlítanak a mindenki által ismert és a bablevesben igen kedvelt ehető babérlevélre – erről kapta a nevét is. Ágrendszere igen sűrű, emiatt kiemelkedő szerepet játszik sövénynövényként. 

Számos babérmeggy fajta létezik, ezek között találhatók olyanok is, melyek akár 5-6 méter magas és széles bokorrá fejlődhetnek, hiszen a babérmeggy növekedése viszonylag gyorsnak mondható. 

Kiváló metszhetősége és alakíthatósága miatt egyedülálló dísze lehet kertünknek, akár törzsre oltott fácska formájában, de kialakítható belőle többtörzses bokorfa, vagy nyírható bonsai is.

Az alábbiakban ezeket mutatjuk meg, a babérmeggy ültetésétől kezdve a metszésén át – mindent egy helyen!

Prunus laurocerasus gondozása és növekedése, igényei

A babérmeggy napon és félárnyékban egyaránt jól érzi magát, az árnyékot is elviseli, viszont árnyékban ritkásabb lombozatot fejleszt. 

Talajra igénytelen, bármely kerti talajban jól fejlődik, ha ültetéskor komposztált marhatrágyát keverünk az ültetőközegéhez. 

Ültetés után évente egyszer, tavasszal érdemes megtrágyázni komposzttal, érett istállótrágyával, esetleg szerves granulátummal. Ültesénél – ahogy a többi növénynél is – oda kell figyelni a megfelelő öntözésre. Begyökeresedés után szárazságtűrő, nem kíván különösebb odafigyelést, csak a nyári extrém száraz hónapokban szükséges vizét pótolni – azonban az első két évben ennél jóval több vízre lehet szüksége.

Télállósága kiváló, a több éves növényeket fagyás nem fenyegeti, esetleg a lombkorona külső leveleit csípheti meg a fagy, ezeket tavasszal el kell távolítani. Az ültetés utáni első két télen javasolt még avarral takarni a növények tövét és fátyolfóliával a lombot.

Betegségekkel szemben ellenálló, jelentős kártevője nincs. Esetlegesen előfordulhat, hogy megtámadja a lisztharmat vagy a levéllyukacsosodás nevű gombabetegség. Előbbinél poros állagú, szürkés foltok jelennek meg a leveleken, míg utóbbinál sárga, majd barna foltok jelennek meg a leveleken, míg végül kilyukadnak. Mindkét betegség akkor fordulhat elő, ha árnyékos, mélyárnyékos helyre van kiültetve a növény, és egy-egy csapadékosabb időszakban folyamatosan – napokon, heteken keresztül – nyirkosak a levelek, mert a napsütés nem tudja felszárítani őket. Ilyen esetben fontos, hogy a fertőzött részeket eltávolítsuk (ne csak a növényről, de a kertből is), az öntözést pedig redukáljuk le – ha öntözünk, csakis a növény tövéhez öntsük a vizet, a leveleket ne érje, hiszen mindkét betegség a neves, túl nyirkos környezet miatt alakul ki. Ha legalább félárnyékos vagy napos helyre telepítjük, akkor nem jellemző ezeknek a betegségeknek a megjelenése.

Amennyiben a babérmeggy gondozása úgy történik, hogy ezeket az igényeket folyamatosan szem előtt tartjuk, akkor babérmeggy növekedése igazán gyors lesz – évi kétszeri nyírás mellett is 50 cm növekedés várható megfelelő öntözés, és sok napsütés mellett.

Metszése

A babérmeggy metszése attól függ, milyen célunk van vele. 

Babérmeggy sövény esetében évente kétszer ajánlott, egyszer tavasszal, április környékén, ekkor nem kell félni az erősebb visszavágástól sem. A második metszést elég nyár végére időzíteni, augusztus, szeptember környékére. 

Amennyiben szoliternek (egymagában díszítő váznövény) ültettük, nem szükséges metszeni, hagyhatjuk kiteljesedni a formáját. 

Gömbformáknál érdemes tartani az évi kettő alakító nyírást, hogy megtartsuk a tömött zárt lombkoronát. Az elsőt ütemezzük nyár elejére (június), a másodikat nyár végére (szeptember). 

Amennyiben nem cél a teljesen zárt lomb, évente elég egyszer, virágzás után metszeni

Ültetése

A babérmeggy ültetésekor fontos figyelni arra, hogy sövényként 80 cm-es távolságot hagyjunk ki a növények között. Ezzel a tőtávolsággal szépen összenő majd a lombkoronájuk, de később sem nyomják el egymást.

Az ültetőgödör mérete a megvásárolt növény földlabdájánál minden oldalról 15-20 cm-rel nagyobbnak kell lennie.

Az ültetőgödör kiásása után (sövény esetében célszerűbb egy árkot ásni az ültetendő terület teljes hosszára) a gödröt töltsük fel vízzel és várjuk meg, míg elszivárog. 

Ezalatt a gödörből kikerülő földbe keverjünk el homogénen 10% rész komposztált marhatrágyát, és ebbe az iszapos, nedves elegybe ültessük a növényt. Ezzel biztosítjuk számára a begyökeresedéshez szükséges tápanyagmennyiséget, és élénkítjük a talajéletet is.

Ha konténeres (cserepes) babérmeggy növényt vásároltunk a Budai Kertcentrum Kft. telephelyén, akkor ültetéskor a cserépből mindenképp emeljük ki, de ha földlabdást, akkor semmiképp ne szedjük le róla a jutazsákot, különben elszakadnak a hajszálgyökerek és elpusztul a növény. Földlabdás babérmeggyet ültetés után mindig vissza kell vágni! 

Szoliter növénynek ültetve is kövessük ezeket a lépéseket és ügyeljünk arra, hogy körben elegendő hely legyen a későbbi növekedéshez. 

Ültetés után ne feledkezzünk el a locsolásról, beiszapolásról – függetlenül attól, hogy az adott pillanatban mennyire nedves a föld -, hogy a kis levegő buborékokat kiszorítsuk a gyökerétől, és megfelelő nedvességet biztosítsunk a kezdeti gyökérneveléshez. 

Ha ezeket a lépéseket betartjuk, növényünk egészséges lesz, és bőségesen meghálálja a belé fektetett időt és energiát.