Lépcsők a kertben – Budai Kertcentrum
Lépcsőket a támfalakhoz hasonlóan a szintkülönbségek áthidalására építünk a kertekben is.
Leggyakrabban a bejáratok és teraszok környékén használjuk őket. De, azokon a helyeken is szükség van rájuk, ahol a kert használata miatt fontos, hogy fel-, ill. lejussunk a támfalak által kialakított pihenőkre. Gyakoriak a rézsűkön átvezető lépcsők is.
A lépcsők anyagai ..
A lépcsők anyaguk szerint lehetnek fából (gerenda, ill. rönkfából), betonból, terméskőből vagy műkőből, stb.
Leggyakrabban a zsaluzott betonlépcsővel találkozunk, melyet terméskővel vagy kerámiával burkolnak. Beton lépcsőelemekből készülhetnek tömblépcsők is. Elterjedt az 50 cm átmérőjű, mosott gyöngykavics felületű lépcsőelem, ill. a 80 cm – 1 m széles tömblépcső is.
Legszebbek a terméskőből épült lépcsők, melyek készülhetnek rusztikus felületű hasított terméskő lapokból, ill. tömbkőből kifaragottak.
Egyszerű és könnyen kezelhető anyag a bazalt, gránit vagy andezit nagykockakő. A belépőket kiskockakővel, terméskő lapokkal vagy nagykockakővel is burkolhatjuk. Általában földnedves betonágyba rakva készülnek. Hogy igazán szép legyen, fontos, hogy már a betonba rakás közben tisztogassuk, ill. hogy szépen fugázzuk őket.
A lépcsőknek anyagukban harmonizálni kell a hozzájuk tartozó pofafalakkal ill. támfalakkal. Rönktámfalakhoz rönklécső illik, melyek fellépőjét 50 cm hosszú és 8-12 cm átmérőjű körmart vagy háncsolt farönkből készítjük. Az építés során a fellépőket bebetonozzuk, a belépők pedig 5-10 cm-es rönkszelet burkolatból készülhetnek. Abban az esetben, ha telített fenyőrönköt használunk (Telifa vagy hasonló), mely fa konzerváló anyagot tartalmaz, további felületkezelés (festés) nem szükséges.
Kevésbé elterjedt a faanyagú kerti lépcsők között a fagerendából készült lépcső, melyet 50 cm-es bevert vagy bebetonozott cövekekkel rögzítünk, a belépőket pedig osztályozott kerti murvával töltjük fel. Ezek erdei hangulatot idéznek, vadregényesebb, tájképi kertekben ideálisak. Legpraktikusabb anyaguk a vörösfenyő, mely kb. 30%-kal drágább a borovi fenyőnél, de jelentősen tartósabb. Kertekben (nem bejáratokhoz vezetve) alkalmasak még a sorosan szárazon rakott, 20 cm-es hátbeton megtámasztással készülő fellépőkből álló, nagy terméskő lapokkal lefedett lépcsők, melyek főleg a szárazon rakott támfalak közé, vagy sziklakertekbe illenek. (fénykép!!)
Sziklakertekben legegyszerűbben nagy tömbkövekből rakhatunk össze lépcsőt, amelyek belépője minimum 40×40 cm-es legyen, hogy a talpunk kényelmesen elférjen rajtuk. A fellépőket 10-16 cm között választhatjuk meg.
A fellépő és a belépő aránya:
Fellépő: a lépcsőfok függőleges felülete
Belépő: a lépcsőfok vízszintes felülete.
A legelterjedtebb kerti lépcsők 15 cm-es fellépővel és 35 cm-es belépővel készülnek. Lankásabb rézsűkön vagy elnyújtott, kényelmes kerti lépcsőként építhetünk 13-14 cm-es fellépővel és 55-60 cm-es belépővel is lépcsőket. Az egymás utáni lépcsők alkotják a lépcsőkarokat, melyeket max. 10 lépcső után pihenőkkel szakítunk meg. A pihenők után a lépcsőkarok iránya is megváltozhat.
Technológiai szabályok:
A lépcsőket mindig alulról felfelé építjük. Terméskőből készült lépcső esetén először mindig a lépcső készül el és ezután építjük a lépcsőhöz a szárazon rakott terméskő falakat.
Abban az esetben viszont, hogyha a támfalak zsalukőből készülnek és terméskővel burkoljuk őket, a lépcsőt mindig utólag készítjük hozzá. A lépcsők lelke a pontos kitűzés: fel kell mérnünk a szintkülönbséget, meg kell határoznunk, honnan indulunk és hová érkezünk, ill., hogy mekkora hely áll rendelkezésünkre. A kiszámolt lépcsőfokok belépőit összeadva egyirányú vagy elfordított lépcsőkarokkal tudunk feljutni a kívánt szintre. A lépcsők a legnehezebben kivitelezhető kerti építmények közé tartoznak, a támfalakhoz hasonlóan ezeket is érdemes szakemberre bízni. Egy szép, kényelmes, jól megépített lépcső a kert díszívé válhat, több generációt kiszolgál, míg a rosszul megépítettek akár balesetveszélyesek is lehetnek. (pl. ha a fellépő magassága nem egyezik minden lépcsőfoknál).
A lépcsők növényei ..
A lépcsőépítés befejeztével érdemes a szögletes vonalakat növényekkel oldani. A lépcső oldalfalainak takarására felülre, a lépcsőt követő támfal tetejére ültethetünk cserjéket, pl. fűzlevelű madárbirs változatok, svéd madárbirsek, kúszó kecskerágók közül a Coloratus fajták, borostyán, kúszó zanót (napos helyekre). Ezek idővel függönyszerűen akár a lépcső síkjáig is beboríthatják a falakat. Évelő virágok közül a párnásan elterülő sziklakerti évelőket használhatjuk: örökzöld tatárvirág, szirti ternye, árnylevelű lángvirág változatok, pázsitviolák, törpe szegfűk, szappanvirágok, párnás harangvirág változatok. Napos helyeken az örökzöldek közül a kúszóborókák alkalmasak, főleg a laposabb, törpe változatok: Juniperus horizontalis fajták. Érdemes a pofafalak és a lépcsőfokok között 10-20 cm-es helyet hagyni növényültetésekre. Ide a már fent említett párnás sziklakerti évelőket, ill. felfelé kúszó cserjéket javaslok: vadszőlő, borostyán, kúszó kecskerágó sárgatarka és fehértarka változatai, stb. A lépcső induló- és érkezési pontjának hangsúlyozására szimmetrikusan érdemes növényeket ültetni. Ezek kijelölik a lépcső helyét, pl. 1-1 gömb buxus, kúptiszafák, törzsre nevelt, gömb formára nyírt örökzöldek (kecskerágók, leylandi ciprusok, arizóniai ciprusok, stb.). Ezekre jó példákat láthatunk a történelmi kertekben, régi kastélykertekben.