A tőzeg ára, funkciója — és egyéb hasznos tudnivalók

A tőzeg a humuszképződés által létrejövő kőzet és talaj keveréke.

Alapvetően az elhalt növényekből és azok törmelékéből képződik, egy levegőtől elzárt és víz borította helyen, leginkább a víz alatt. Ezeket a helyeket “lápoknak” vagy “mocsaraknak” nevezzük, legyen szó akár még meglévő, vagy akár már kiszáradt tőzegtavakról.

Magyarország területén az összes láp védett, ám néhány természeti helyszín kivételt képez és engedélyezett a tőzegbányászat – ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő hansági osli tőzeg természetes lelőhelye, az Osli-Hany lápterület.

Vajon hogyan jön létre a tőzeg, milyen fajtái vannak, mi a funkciója, és mit érdemes tudni a tőzeg áráról és megvásárlásáról?

Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ!

A tőzeg funkciója

A kertünkben megtalálható föld – amennyiben nem történik teljes földcsere – a helyszín geológiai adottságaitól függ.

Ennélfogva az, hogy földünk milyen tulajdonságokkal bír és milyen pH-értékkel rendelkezik, attól függ, hogy hol helyezkedik el földrajzilag.

A föld minősége azonban jelentősen feljavítható – és itt jön a képbe a tőzeg.

A lápokban és mocsarakban a növények az elhalásuk után a víz alá kerülnek, ahol lebomlásuk oxigén nélkül, tehát oxigéntől elzártan történik, levegő helyett mikroorganizmusok segítségével.

Ez után a lebomlott, így igencsak fellazult anyagot markológépekkel hozzák a felszínre, hogy aztán préseléssel vagy szárítással csökkentsék a nedvességtartalmukat.

A kertekbe történő értékesítést azonban még egy fontos lépés előzi meg: a tőzeget fontos tápanyagokkal, adalékokkal dúsítják, a pH értékét a felhasználási módtól és funkciójától függően módosítják – vagy egyes esetekben teljesen nyers állapotban hagyják.

Fajtái

A tőzeget több kategóriába sorolhatjuk attól függően, hogy milyen módon bomlott le.

Először azonban érdemes megismerni, hogy milyen helyeken, és milyen növényzetből képződhet.

A tőzegképződésre alkalmas helyek:

  • Sekély tavak
  • Vízpartok és patakpartok
  • Holtágak
  • Tartósan lefolyástalan természeti képződmények, medencék

A tőzeg legtöbbször:

  • Mohából
  • Páfrányból
  • Nádból
  • Hínárból
  • Sásból
  • Vagy gyékényből képződik.

Ezekből több fajta tőzeg jöhet létre:

A rétláp-tőzeg, vagy más néven síkláp-tőzeg az árterekben vagy tavak fenekén bomlik le, ezáltal gyengén lúgossá, meszessé válik – igen magas tápanyagtartalommal.

A felláp tőzeg vagy mohaláp tőzeg a hűvös, nedves dombvidékeken képződik. Rendkívül jó víztartó képessége van, és igen savanyú. Ám növényi tápanyagtartalma jóval kisebb, mint a rétláp-tőzegnek, ezért jellemzően adalékanyagokkal látják el.

A harmadik kategóriát a láperdők adják, amelyeknek a korábbi egyszikű növényekkel és mohákkal szemben a fás szárú növények és a fákról lehullott lomb adja az alapját.

A kerti felhasználásra a különböző kertészetek – például a Budai Kertcentrum – leginkább a felláp tőzeget kínálja eladásra remek vízáteresztő képessége miatt.

A tőzeg fajták lebomlása is más-más mértékű, ezáltal a színük és az állaguk is teljesen különbözővé válik a folyamat során, hiszen míg a felszínhez közeli, alig lebomlott szervesanyag színe inkább fehér, addig a mélyebb rétegekben lebomlott tőzeg barnává – teljes lebomlás esetén pedig feketévé válik. Értelemszerűen minél sötétebb az anyag, annál idősebb.

Az egyes tőzegfajtákat tehát a színük – vagyis indirekt módon a lebomlásuk mértéke – alapján különböztetjük meg.

Érdekesség, hogy a Dél-Hanságban található, rendkívül népszerű osli tőzeg az egyetlen olyan rétláp-tőzeg, amely különlegesen savanyú és szinte teljesen mészmentes.

A tőzeg föld használatának előnyei

tőzeg föld

A hasznos szervesanyag egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy vízből akár a saját tömegének tízszeresét is képes magába szívni. Ám ahhoz, hogy a vizet meg is tartsa, fontos, hogy a növény földkeveréke nem száradhat ki – ellenkező esetben ugyanis a növény is hasonló sorsra juthat. Amennyiben azt látjuk, hogy a tőzeges föld kiszáradt, célszerű a növényt és a földjét alaposan beöntözni, úgy, hogy teljesen átitatódjon (de később ne álljon alatta a víz), hogy a tőzeg újra teleszívja magát, így elkerülve a kiszáradással járó kellemetlenségeket.

A tőzeget nyers formában főleg a talaj feljavítására használják, hiszen:

  • Javítja a talaj levegő- és vízgazdálkodását
  • Hosszú időre képes feljavítani a talaj szerkezetét
  • Felgyorsítja és megkönnyíti a dísznövények tápanyagfelvételét
  • Segíti a szobanövények nevelését és átültetését
  • Leköti a kellemetlen, bűzös gázokat
  • Tömöríti a laza homokos talajt – vagy meglazítja a nehéz agyagos talajt

A legtöbb esetben azonban tápanyagokat és egyéb hasznos adalékanyagokat is kevernek hozzá, hiszen a tőzeg önmagában csak kis mértékben tartalmaz tápanyagokat.

A kertészeti tőzeg megvásárlása előtt pedig még azt érdemes megállapítani, hogy mire szeretnénk használni a szerves anyagot.

Amennyiben savanyítani szeretnénk a termesztőközeget, akkor savanyú tőzeget célszerű használni a virágföld mellé – semleges vagy lúgos termesztőközeg esetén pedig a natúr tőzeg lesz a legjobb választás. 

Kertészeti tőzeg ára, vásárlása

A felhasználásáról azt érdemes tudni, hogy egyre kisebbé válik Földünk természetes tőzegkészlete, hiszen megújulása egy rendkívül lassú folyamat eredménye.

Pótlására manapság főleg kókuszrostot használnak, ami a kókuszdió-hántolás során jön létre egyfajta melléktermékként.

Ám hatékonyságban semmi sem képes felvenni a versenyt a tőzeggel.

Amennyiben tőzeg földet vásárolna, érdemes ellátogatnia a Budai Kertcentrumba, ahol szakértő kollégáink segítenek a megfelelő savanyúságú termék kiválasztásában.

Ha pedig a kertészeti tőzeg áráról és fajtáiról tájékozódna, tekintse meg Termék keresőnket, ahova a “tőzeg” nevet beírva azonnal megkapja az aktuális készlet- és árinformációinkat.

Amennyiben nem találja az Ön által keresett terméket, vagy egyszerűen csak szakmai segítségre van szüksége, akkor hívja kertész szakembereinket, akik minden területen segítségére lesznek.

Tőzeg, virágföld nagy tételben – Budai Kertcentrum Kft (BKC) – +36 30 458 7839