A tőzeg a humuszképződés által létrejövő kőzet és talaj keveréke.
Alapvetően az elhalt növényekből és azok törmelékéből képződik, egy levegőtől elzárt és víz borította helyen, leginkább a víz alatt. Ezeket a helyeket “lápoknak” vagy “mocsaraknak” nevezzük, legyen szó akár még meglévő, vagy akár már kiszáradt tőzegtavakról.
Magyarország területén az összes láp védett, ám néhány természeti helyszín kivételt képez és engedélyezett a tőzegbányászat – ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő hansági osli tőzeg természetes lelőhelye, az Osli-Hany lápterület.
Vajon hogyan jön létre a tőzeg, milyen fajtái vannak, mi a funkciója, és mit érdemes tudni a tőzeg áráról és megvásárlásáról?
Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ!
A tőzeg funkciója
A kertünkben megtalálható föld – amennyiben nem történik teljes földcsere – a helyszín geológiai adottságaitól függ.
Ennélfogva az, hogy földünk milyen tulajdonságokkal bír és milyen pH-értékkel rendelkezik, attól függ, hogy hol helyezkedik el földrajzilag.
A föld minősége azonban jelentősen feljavítható – és itt jön a képbe a tőzeg.
A lápokban és mocsarakban a növények az elhalásuk után a víz alá kerülnek, ahol lebomlásuk oxigén nélkül, tehát oxigéntől elzártan történik, levegő helyett mikroorganizmusok segítségével.
Ez után a lebomlott, így igencsak fellazult anyagot markológépekkel hozzák a felszínre, hogy aztán préseléssel vagy szárítással csökkentsék a nedvességtartalmukat.
A kertekbe történő értékesítést azonban még egy fontos lépés előzi meg: a tőzeget fontos tápanyagokkal, adalékokkal dúsítják, a pH értékét a felhasználási módtól és funkciójától függően módosítják – vagy egyes esetekben teljesen nyers állapotban hagyják.
Fajtái
A tőzeget több kategóriába sorolhatjuk attól függően, hogy milyen módon bomlott le.
Először azonban érdemes megismerni, hogy milyen helyeken, és milyen növényzetből képződhet.
A tőzegképződésre alkalmas helyek:
- Sekély tavak
- Vízpartok és patakpartok
- Holtágak
- Tartósan lefolyástalan természeti képződmények, medencék
A tőzeg legtöbbször:
- Mohából
- Páfrányból
- Nádból
- Hínárból
- Sásból
- Vagy gyékényből képződik.
Ezekből több fajta tőzeg jöhet létre:
A rétláp-tőzeg, vagy más néven síkláp-tőzeg az árterekben vagy tavak fenekén bomlik le, ezáltal gyengén lúgossá, meszessé válik – igen magas tápanyagtartalommal.
A felláp tőzeg vagy mohaláp tőzeg a hűvös, nedves dombvidékeken képződik. Rendkívül jó víztartó képessége van, és igen savanyú. Ám növényi tápanyagtartalma jóval kisebb, mint a rétláp-tőzegnek, ezért jellemzően adalékanyagokkal látják el.
A harmadik kategóriát a láperdők adják, amelyeknek a korábbi egyszikű növényekkel és mohákkal szemben a fás szárú növények és a fákról lehullott lomb adja az alapját.
A kerti felhasználásra a különböző kertészetek – például a Budai Kertcentrum – leginkább a felláp tőzeget kínálja eladásra remek vízáteresztő képessége miatt.
A tőzeg fajták lebomlása is más-más mértékű, ezáltal a színük és az állaguk is teljesen különbözővé válik a folyamat során, hiszen míg a felszínhez közeli, alig lebomlott szervesanyag színe inkább fehér, addig a mélyebb rétegekben lebomlott tőzeg barnává – teljes lebomlás esetén pedig feketévé válik. Értelemszerűen minél sötétebb az anyag, annál idősebb.
Az egyes tőzegfajtákat tehát a színük – vagyis indirekt módon a lebomlásuk mértéke – alapján különböztetjük meg.
Érdekesség, hogy a Dél-Hanságban található, rendkívül népszerű osli tőzeg az egyetlen olyan rétláp-tőzeg, amely különlegesen savanyú és szinte teljesen mészmentes.
A tőzeg föld használatának előnyei
A hasznos szervesanyag egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy vízből akár a saját tömegének tízszeresét is képes magába szívni. Ám ahhoz, hogy a vizet meg is tartsa, fontos, hogy a növény földkeveréke nem száradhat ki – ellenkező esetben ugyanis a növény is hasonló sorsra juthat. Amennyiben azt látjuk, hogy a tőzeges föld kiszáradt, célszerű a növényt és a földjét alaposan beöntözni, úgy, hogy teljesen átitatódjon (de később ne álljon alatta a víz), hogy a tőzeg újra teleszívja magát, így elkerülve a kiszáradással járó kellemetlenségeket.
A tőzeget nyers formában főleg a talaj feljavítására használják, hiszen:
- Javítja a talaj levegő- és vízgazdálkodását
- Hosszú időre képes feljavítani a talaj szerkezetét
- Felgyorsítja és megkönnyíti a dísznövények tápanyagfelvételét
- Segíti a szobanövények nevelését és átültetését
- Leköti a kellemetlen, bűzös gázokat
- Tömöríti a laza homokos talajt – vagy meglazítja a nehéz agyagos talajt
A legtöbb esetben azonban tápanyagokat és egyéb hasznos adalékanyagokat is kevernek hozzá, hiszen a tőzeg önmagában csak kis mértékben tartalmaz tápanyagokat.
A kertészeti tőzeg megvásárlása előtt pedig még azt érdemes megállapítani, hogy mire szeretnénk használni a szerves anyagot.
Amennyiben savanyítani szeretnénk a termesztőközeget, akkor savanyú tőzeget célszerű használni a virágföld mellé – semleges vagy lúgos termesztőközeg esetén pedig a natúr tőzeg lesz a legjobb választás.
Kertészeti tőzeg ára, vásárlása
A felhasználásáról azt érdemes tudni, hogy egyre kisebbé válik Földünk természetes tőzegkészlete, hiszen megújulása egy rendkívül lassú folyamat eredménye.
Pótlására manapság főleg kókuszrostot használnak, ami a kókuszdió-hántolás során jön létre egyfajta melléktermékként.
Ám hatékonyságban semmi sem képes felvenni a versenyt a tőzeggel.
Amennyiben tőzeg földet vásárolna, érdemes ellátogatnia a Budai Kertcentrumba, ahol szakértő kollégáink segítenek a megfelelő savanyúságú termék kiválasztásában.
Ha pedig a kertészeti tőzeg áráról és fajtáiról tájékozódna, tekintse meg Termék keresőnket, ahova a “tőzeg” nevet beírva azonnal megkapja az aktuális készlet- és árinformációinkat.
Amennyiben nem találja az Ön által keresett terméket, vagy egyszerűen csak szakmai segítségre van szüksége, akkor hívja kertész szakembereinket, akik minden területen segítségére lesznek.
Tőzeg, virágföld nagy tételben – Budai Kertcentrum Kft (BKC) – +36 30 458 7839