Gömbök a kertben

 

A 21. századi ember élete folyamatos rohanás. A körülöttünk lévő világ intenzív ingerekkel bombázza az idegrendszerünket, a városi környezet zajokkal, fényekkel, villódzó, suhanó képekkel, zsúfoltsággal kényszerít szüntelen alkalmazkodásra bennünket. Ami ma biztosnak tűnik, holnap már korántsem az, a bizonytalanság állandó útitársa lett mindennapjainknak.

 

Minél gyorsabbak körülöttünk a változások, annál inkább vágyakozunk a biztonságra, a kiszámíthatóságra, nyugalomra. Hol tudjuk ezt megtalálni? Legegyszerűbben a közvetlen környezetünkben, az otthonunkban, a kertünkben. Nincs annál boldogítóbb érzés, mint amikor egy hosszú, stresszes, fárasztó nap után hazaérve kiülhetünk a kertünkbe, élvezhetjük a lenyugvó nap utolsó sugarait, egy pohár finom bor mellett letehetjük a vállunkra nehezedő gondokat. Szükségünk van a zöld növényzet megnyugtató árnyalataira, a virágok színeire, a fák lombjának susogására, a madarak csicsergésére.

 

Azonban egy gondozatlan, gazos kert látványa nem tölt el feltétlenül jó érzéssel. Az egymás hegyére-hátára ültetett, nyíratlan bokrok, a gyomos, magasra nőtt fű, az elszáradt örökzöldek szomorú, barna ágai csak további problémát jelentenek: pihenés helyett újabb feladatokat adnak, melyekhez sokszor már nincs erőnk, és pont azt veszítjük el, amit megnyerni igyekeztünk: a tökéletes kikapcsolódás érzését.

 

Mit tehetünk tehát?

 

Kutatások bebizonyították, hogy az idegrendszert a letisztult, mérnöki formák tudják a legjobban megnyugtatni. A gömbök, hasábok, négyzetek, téglalapok látványa lecsillapítja a száguldó gondolatokat, érezhetően lelassul a szívverés, csökken a vérnyomás.

 

Egy mértani formákkal beültetett kert nemcsak elegáns, könnyen fenntartható, de rendkívül látványos is: alacsony és magasabb, nyírt sövényekkel határolt terek, kisebb-nagyobb gömbre, kockára formált örökzöldek adhatják a fő látványemeleket, melyeket aztán kedvünk szerint meg lehet bolondítani évelőkkel, egynyári virágokkal, talajtakaró cserjékkel. Ha nem akarunk sokat foglalkozni a fenntartással, az alakzatok közötti teret szórjuk le gyöngykaviccsal, fehér díszmurvával, vagy füvesítsük be.Ha így döntünk, elég a formákat évente kétszer sövénynyíróval megigazítani, a füvet, ha van, lenyírni, és egy fárasztó nap után hazaérve nem a kerti munka réme, hanem a tökéletes kikapcsolódás vár bennünket.